abstract
| - A természetjog: minden emberrel veleszületett jogok és kötelességek összessége, amely a tételes jog fölött áll. A természetjog a világegyetem rendjének (törvényszerűségeinek) az emberek közötti kapcsolatokban érvényes része. A természetjog tételei erkölcsi-világnézeti, és egyben axióma vagy posztulátum jellegűek, azaz olyan állítások ill. követelmények, amelyeknek sem igaz, sem hamis volta a logika szabályai szerint nem bizonyítható (iskolázott logikájú képviselőik nem is vállalkoznak a bizonyításukra). Annak tehát nincs értelme, hogy a természetjog tételeiről vita induljon. (A tételek megfogalmazását illetően persze helye lehet vitának.) Régi tapasztalat, hogy az erkölcs, a világnézet alapkérdéseiről senkit nem lehet meggyőzni. Ezekre az alapkérdésekre vonatkozó ilyen vagy olyan válaszok valamilyen módon beleíródnak az emberek tudatába, és belső törvényként meghatározzák, hogy mi a jó és mi a rossz, és hogy az adott személynek mi a dolga a világban. (Voltaképpen ez a természetjog forrása.) Ez nem jelenti azt, hogy valakinek ilyen beállítódása nem változhat meg, de ilyen változást nem érvelés, vitában való meggyőzés, hanem csak élmény - egy "damaszkuszi út" - idézhet elő. A természetjog része a társadalmi élet természetjogi alaptételei.
|