rdfs:comment
| - Egy tipikus közgazdasági tanterv összes része közül annak az fejezetnek a leghosszabb a története, amelyik a pénz és az általános árszínvonal kapcsolatával foglalkozik. A modern korban a kérdést a 16. század óta többé-kevésbé folyamatosan vitatták. A vitában központi szerepet játszott egy olyan konkrét nézet, amelyet általában a pénz mennyiségi elméletének hívtak. Bár a név (ami valami olyan kifejezésnek a rövidítése, hogy a pénz vásárlóerejének pénzmennyiségi elmélete) a 19. század végéig nem volt használatban, az alapelemei annak az elemzésnek, amelyre vonatkozik, megtalálhatóak Jean Bodinnak a Közép- és Dél-Amerika spanyol meghódítását követő európai inflációról szóló írásaiban, míg figyelemreméltóan teljes leírását David Hume közölte 1752-ben. Hume műve is egy inflációs időszak, neveze
|
abstract
| - Egy tipikus közgazdasági tanterv összes része közül annak az fejezetnek a leghosszabb a története, amelyik a pénz és az általános árszínvonal kapcsolatával foglalkozik. A modern korban a kérdést a 16. század óta többé-kevésbé folyamatosan vitatták. A vitában központi szerepet játszott egy olyan konkrét nézet, amelyet általában a pénz mennyiségi elméletének hívtak. Bár a név (ami valami olyan kifejezésnek a rövidítése, hogy a pénz vásárlóerejének pénzmennyiségi elmélete) a 19. század végéig nem volt használatban, az alapelemei annak az elemzésnek, amelyre vonatkozik, megtalálhatóak Jean Bodinnak a Közép- és Dél-Amerika spanyol meghódítását követő európai inflációról szóló írásaiban, míg figyelemreméltóan teljes leírását David Hume közölte 1752-ben. Hume műve is egy inflációs időszak, nevezetesen a Mississippi buborék nyomán keletkezett, és azóta is, amikor csak infláció volt, a mennyiségi pénzelmélettel kapcsolatos vita is folytatódott. Az elmélet egy változata amelynek sok vonását Hume is elfogadná központi eleme annak az elméletrendszernek, amely monetarizmus-ként közismert, és a monetaristáknak 1970-es évek inflációjáról folytatott vitája sok szempontból egyszerűen a több évszázados vita legújabb fordulója volt. A mennyiségi pénzelmélet történetét még röviden sem lehet úgy tanulmányozni, hogy az embert ne lepnék meg azok az általános témák, amelyek folyamatosan szerepet kaptak benne, vagy hogy ne hozná zavarba, hogy a közgazdászok két- vagy háromszáz éve nem tudják egyszer és mindenkorra lezárni a benne fogalt kérdéseket. Ebben az esszében ezzel a rejtéllyel fogok foglalkozni. Először röviden leírom a mennyiségi pénzelméletet, és felvázolom, hogy kritikusai mely vonásait támadták. Azután a folytatódó vita főbb empirikus elemeit fogom tárgyalni, és megkísérlem azonosítani azokat a nem egyértelmű részleteket, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmes embereknek ilyen hosszú ideig eltérjenek a nézetei azt illetően, hogy helytálló-e a mennyiségi pénzelmélet korunkban. Végül pedig arra adok néhány ötletet, hogy miért kelt a vita ennyi figyelmet, és miért foglalkoznak vele ilyen intenzíven.
|