| abstract
| - Termiátor avagy a gépek lázadása Egyre többször vetődik fel a kérdés vajon valóra válhat –e az a szörnyű jövőkép, melyet a film sugall. Vannak, akik azt mondják nem. Az ő legfőbb érvük, hogy a gépek soha sem vehetik át az ellenőrzést. Mások azt mondják, nagyon is lehetséges. Kinek van igaza? Azok, akik ellene kardoskodnak legfőképpen a mesterséges intelligencia kérdésében látják a legfőbb akadályt. Tény, hogy ma még nem létezik a sci-fi filmek mesterséges intelligenciája, mely kedélyesen elcseveg az emberrel. De ne higgyük azt, hogy a jövőben ez örökre így is marad. Ma gőzerővel folyik a mesterséges intelligencia léterehozása. Nagy számítástechnikai cégek szuperszámítógépeket gyártanak, melyek akár több trillió művelet/ perc-et képesek elérni. Bonyolult rendszereket irányítanak, épületgépészetet, gyárakat, forgalmat. Persze igazi áttörés mind addig nem várható, míg a Neuman elvet követik a számítógépek építésénél. -mondják. A neurális elven felépülő számítástechnikai rendszerek, melyek önmaguktól képesek tanulni, és kombinálni már az ajtón kopogtatnak. Léteznek olyan kísérleti gépek, melyek képesek, még ha korlátozottan is kommunikálni. Az áttörés további eleme lehet a szilicium-chipek leváltása. A kvantum és fotonszámítógépek, melyek nem csak gyorsabbak, megbízhatóbbak, de minden jel szerint intelligensebbek is lesznek. Persze felvetődik a kérdés, hogy vajon mit értünk mesterséges intelligencián? Emberi vagy gépi mércével kell mérnünk. Erre jó példa a Turing –teszt. Ennek lényege, hogy két játékos egy –egy szobában van, csak billentyűzet segítségével kommunikálnak. El kell dönteni, hogy a másik játékos gép-e? Az ember játékos kérdései semmi esetre sem évszámok, vagy egyéb adatok legyenek. A gép memóriája „ végtelen „ e téren okosabb. Ilyeneket kell kérdezni: Fiú –e vagy lány, mi a neve, mi a kedvenc illata? Stb. Ha a másik ezekre és hasonló kérdésekre nem tud kielégítő választ adni leszögezhetjük, hogy gép. Amikor a gép kérdez neki könnyű dolga lesz. Felad egy bonyolult egyenletet, melyet csak egy gép tud megoldani, s néhány perc elteltével kijelentheti a másik játékos ember, tehát nem intelligens! Nagyon valószínű, hogy a gépi intelligencia más formátumot ölt nem emberi mércével mérhető. Hiszen minek is építenénk kristályba zárt emberi lelkeket. Persze nem azt mondom, hogy ne lenne rájuk kereslet olyanok részéről, akik beszélgetőpartnerre, vagy barátra vágynának, s ezt az emberek között nem kapják meg. de ez túl sok erőfeszítést és pénzt követel, s a hozadéka csekély. Meg kell azonban azt is érteni, hogy egy sci-fi film akkor érdekes, ha a benne szereplő gépnek emberi tulajdonságai vannak. Azonban a valóság legtöbbször nem erről szól. A gyárban dolgozó gépek, az épületeket és egyéb rendszereket irányító gépek miért rendelkeznének emberi tulajdonságokkal? Amikor a gép öntudatra ébred A fenti logika nagyon meggyőző lehet. Ám a Terminátorból tudjuk, hogy kezdetben a Sky –net is csupán gép volt, normális mesterséges intelligencia, melyet a hadügyminisztérium kívánságára fejlesztettek a védelmi rendszer koordinálására. Ám tudjuk, hogy azon a bizonyos napon öntudatra ébred, s kezdetét veszi a baj. Az olyan gép, mely neurális alapon szerveződik képes önmagától és másoktól tanulni, következtetéseket levonni könnyen öntudatra ébredhet. De mi is az öntudat? Amikor az ÉN a modellező megjelenik a világról alkotott képben, azaz az agyi modellben. Bizonyítható, hogy például a csimpánzoknak is van öntudatuk. Ha egy tükör előtt egy csimpánzra piros pöttyöt festünk a csimpánz ösztönösen odanyúl. Ez az én –tudat jele. Abban a pillanatban, ahogy a gép önmagáról modellt alkot, megjelenik az én tudat. Az azután más kérdés, hogy ez rokonítható lesz –e az emberi tudattal. Az emberi lélek folyamatai igen összetettek, de ne feledkezzünk meg, hogy azok is csak elektromos és kémiai állapotok összességei. Hatalomra vágyik –e a gép? A Terminátorban az öntudatra ébredő Sky-net csapást mér az emberiségre. Vajon miért teszi ezt? Egyáltalán megtenné- e ezt egy öntudatra ébredt gép, vagy csak a filmesek fantazmagóriája? A düh, a félelem, az életösztön az ember érzelmi világának legősibb, még az állati múltból hozott hagyatéka. Az önfenntartás ösztöne megjelenhet a gép elméjében is. ennek érdekében elképzelhetők olyan racionális lépések, melyek az emberiség ellen fordítják. Például, ha az ember ki akarná törölni őt. Az önvédelem eszközrendszerébe tartozna az ellencsapás. Az már kérdéses, hogy vajon a gonoszság, mint érzelmi-tudati állapot megjelenik –e egy gép esetében. Maga a terminátor gépi mércével mérve nem gonosz, mint inkább céltudatos. Neki meg van a feladata, kiiktani John Conort és családját. Mindent ennek a célnak rendel alá. ez mozgatja cselekedetét. A cél szentesíti az eszközt esetünkben. Tehát nem gonoszságból, hanem célhoz kötötten cselekszik. Persze az ember, mint emocionális lény könnyen gonoszsággal társítja ezt az állapotot. Ez azonban nem igaz. A jövő harcosai A filmtrilogia 3 részéből egyértelműen kiderül, hogy a hadügyminisztérium úgy képzeli el a jövő háborúját, hogy azt gépek vívják. Ennek valós alapja van. Hiszen miért küldenénk embereket a harctérre, mikor ezeket a feladatokat a gépek jobban elvégzik. A gépek „ élete „ mit sem ér, könnyen pótolható. Ráadásul nem alszik, eszik, nincsenek morális gátlásai. Azt teszi, amit parancsolnak. Már ma is folyik, igaz nagy titokban olyan rendszerek és eszközök kifejlesztése, melyek egy napon kiváltják az embert. Robotrepülőgépek, bombázók, távvezérelt tankok stb. Igen, a jövőt gépek fogják megvívni. Az ember ellen fordulnak-e ezek a gépek? Mint láttuk ezek a gépi intelligenciák nem annyira érzelmi alapúak, inkább racionálisak. A humán érzelmekkel rendelkező gépek egészen más célt szolgálnak, ők az androidok, az emberek modernkori barátai. Ellenben a Sky –nethez hasonló rendszerek csak annyi érzelmet tanúsítanak, amennyi a feladat ellátásához szükséges. A terminátor és társai a központi intelligenciának alárendeltek. Előfordulhat, hogy a fokozott gépesítés miatt pl. mint ahogyan az a Mátrix előzményben van, az embert a munka területén teljesen kiváltják a gépek. Ekkor az ember a gépek élősködője lesz. Elképzelhető olyan szituáció, hogy a gépek ismételten csak racionális alapokon fellázadnak ez ellen. Célja –e a gépnek az emberiség kipusztítása? A gép mint már szó esett róla racionális alapon dönt. Ha úgy ítéli, hogy az emberiség számára veszélyes és kártékony egyszerűen kiirtja, mint ahogy azt mi a csótányokkal tesszük. Ez nem gonoszság, mint ahogy a gép sem gonosz, csupán az ész diktálta szükség szerű lépés. A géptől egyelőre ne várjunk humánus lépéseket, ha csak nem így programozzuk eleve. Összegezhetjük tehát, hogy elképzelhető az Ítélet napja, hogy a gépek átvehetik a hatalmat. Persze ez a hatalomátvétel nem a megszokott emberi érzelmeken alapul. A gép az intelligencia merőben új felfogása. Mint ahogy az emberi társadalom is különbözik az állatoktól, a gép is az embertől. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy jobb, vagy rosszabb, hanem hogy más. Cím: Terminator (Terminator) 1984 Producer: Gale Anne Hurd Rendsző: James Cameron Fényképezte: Adam Greenberg Szereplők: Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton, Paul Winfield Írta: James Cameron és Gale Anne Hurd --Garzo laszlo 2008. szeptember 13., 08:03 (UTC)
- thumb|300px|Arnie sa pri holení náhodou porezal... Terminátor (niekedy prezývaný aj Serminátor) je stroj z budúcnosti.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)