| abstract
| - A HANGYA Együttműködésben az elsődleges tagszervezetek többségükben egy-egy olyan térségi termékpályás szövetkezetet képviselnek, amelyek a gazdák termékei értékesítik, illetve más piaci együttműködését szervezik. Ezekben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott alapelvek teljes mértékben és egyértelműen érvényesülnek, nem keverednek a tőkehasznosító szervezetek érdekviszonyai a szövetkezeti elvekkel. Meghatározó fontosságú, hogy a tagszervezetekben érvényesülő - világos termékpálya-kapcsolatokon alapuló - együttműködés nem tesz különbséget a szövetkezeti együttműködésben a kis és a nagy területen gazdálkodók között, hiszen alapelvük: azonos minőségű áruért, azonos fizetési feltételek járnak. A minőségi garanciák betartása esetén az árukapcsolatból a tag magángazdaságának profitja kizárólag az általa megtermelt és értékesítésre felajánlott termék mennyiségétől függ, így arányos a teljesítményével. A HANGYA Együttműködés tagszervezeteinek száma 2015-re már közel 200, amelynek tulajdonosa, aktív tagja mintegy 30 000 regisztrált termelő. A szövetkezetek létjogosultságát, a szövetkezés szükségességét mutatja számuk 2002-ig történő dinamikus növekedése (14-ről 400 szövetkezet) és az, hogy a tagszervezetek közül számosnak sikerült kiépítenie a piaci kapcsolatait, ami által nagyságrendileg tudta növelni az árbevételét. A HANGYA Együttműködés legfontosabb célkitűzése a tagszervezetek, illetve az azokat alkotó gazdák, üzleti alapon megvalósított gazdasági és piaci érdekérvényesítése. Ennek alapfeltétele; tároló és feldolgozó kapacitások tagi tulajdonba kerülése, azokban részvényszerzés, kereskedőház létrehozása. Egy sikeres projektfejlesztéssel az együttműködés nemcsak egyszerűen kereskedelmi központtá tehető, hanem a széleskörű export-import bonyolításával, piacszervezéssel, közös marketing munkával az újraélesztett HANGYA mozgalom ismét a vidékfejlesztés motorja és garanciája lehet! A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés a végső célkitűzések megvalósulása érdekében felvállalta, hogy
* segítséget nyújt az önszerveződő termelői szervezetek létrehozásához, piaci szerepük és pénzügyi kapcsolataik előnyös alakításához;
* a tagok intézményi, érdek-képviseleti központjául szolgál;
* segíti a tagok demokratikus önkormányzati tevékenységének fejlesztését, elősegíti különböző szervezetekkel való együttműködését;
* tagszervezeteinek fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket, oktatási tevékenységet folytat;
* elősegíti a kiállításokon való közös megjelenést;
* ápolja a tagszervezeteinek nemzetközi kapcsolatait, képviseli őket hazai és nemzetközi fórumokon. A szervezet a szakmai továbbképzéssel, oktatással összefüggő feladatait nem közvetlenül, hanem a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvánnyal együttműködésben valósítja meg. E feladatmegosztás gyakorlata a dán, osztrák stb. szövetkezetek hasonló szervezeti struktúrájához illeszkedik éppen annak előmozdítása érdekében, hogy a szövetkezeti felépítményi rendszerünk az európai gyakorlatnak megfelelő legyen. A szakmai érdekérvényesítési feladatok megvalósítása érdekében a tagszervezetek az Együttműködésen belül szakterületüknek megfelelő szakági szövetségi rendszert hoztak létre. A Szövetségek az azonos tevékenységet végző szövetkezetek ágazati szabályozását, érdek-képviseletét, más szóval az ágazat szakmai, szabályozási kérdéseit, az ágazat gondjait közvetíti a kormányzati szervek felé. A következő ágazati szövetségek működnek:
* Zöldség- Gyümölcs Termékpályás Szövetkezetek/ Szervezetek Szövetsége
* Gabona Termelői Csoportok Szövetség
* Olajosnövény Termelő Csoport Szövetsége
* Baromfiértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/ Szervezetek Szövetsége
* Tej-Tejtermékértékesítő Termékpályás Szövetkezetek/Szervezetek Szövetsége
* Szőlő-Bor Termelői Csoportok Szakági Szövetsége Európai Unióhoz csatlakozásunk óta fokozott jelentősége lett az ú.n. EU konform szervezeteknek, amelyek a zöldség-gyümölcs ágazatban működő TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek), valamint a többi szakágban működő TCS-k (termelői csoportok) és ezek közös vállalatai. Ezen szervezetek többsége szövetkezeti keretben működik, amelyek megfelelnek az EU támogatási feltételeinek. A szabályozási feltételek változása miatt a HANGYA Együttműködés megkezdte a szakági szövetségek ki- és átalakítását termelői csoport szövetségekké. Jelenleg már létrejött és ténylegesen működik a gabona, az olajos-növény, a szőlő-bor és a baromfi termelői csoportok szövetsége, ugyanakkor az összes többi szakág vonatkozásában a HANGYA Együttműködés rendelkezik a termelői csoportok engedélyeztetéséhez szükséges jognyilatkozatok kiadásának jogosítványával. A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés ma egyetlen hazánkban és az EU-hoz 2004 után csatlakozott országokban , amelyik a beszerző-értékesítő-szolgáltató szövetkezetek/szervezetek érdek-képviseletét a fenti elvek egyértelmű érvényesítése mellett vállalta fel és végzi több-kevesebb sikerrel. Az EU 2004. évi bővülésekor ezt az úttörő tevékenységet ismerte el a COGECA (Európai Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége) azzal, hogy szervezetünk ügyvezetőjét, dr. Szabó Zoltánt alelnökévé választotta. A HANGYA hagyományok újjáélesztésében végzett munkáért szervezetünk 2010-ben Magyar Örökség Díjban részesült, ami szervezetünk és tagszervezetei részére további erőt és erkölcsi felelősséget is adott. Történelmi tanulságként ne felejtsük, noha az állam érdeke és feladata is a harmonikus társadalom és piacfejlesztés, ugyanakkor elsősorban a tagok érdeke, egyéni vállalkozásuk sikerességének záloga az ezt megvalósító összefogás! Ugyanakkor sajnálatos, hogy a rendszerváltó kormányok ezidáig folyamatosan adósak maradtak a szövetkezeti rendszer újjáépítésének ösztönzésével! Tisztelt HANGYA iránt érdeklődő látogató! Tájékoztatjuk, hogy MINDEN még nem tag, de gazdaérdekű szövetkezetet szívesen fogadunk a tagjaink sorába, ha tudatosan, és elkötelezetten tenni akar a MAGYAR VIDÉK fejlesztéséért, s benne természetesen saját maga és családja jövőjéért! A SZÖVETKEZETEK EGYFELŐL A DEMOKRÁCIA ISKOLÁI, MÁSFELŐL AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG ALAPJAI.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)