| abstract
| - Érték vagy összeg? (a devizahitelek kapcsán) Magyarországon az érték csak forintban határozható meg, az értékből eredeztetett összegek bármilyen pénznemben kifejezhetők. A kölcsön pénzértékre szóló megállapodás. A csalás egyik fő motívuma, hogy a bankok pénzösszegről beszélnek. A baj az, hogy a jogászok - ügyvédek, bírók - nyelvtanilag nem tesznek különbséget érték és összeg között. Ezzel itt el is akadnak. Ez abból a köznapi szokásból idegződött be, hogy általában mindent forintban fizetünk, a hétköznapi életben az érték és az összeg számossága és pénzneme is megegyezik. Az átlagemberek a "pénzérték" és "pénzösszeg" szavakat szinonimaként használják. A pénzügyi világban azonban nagyon éles különbség van a kettő között. Egy gazdálkodó vállalkozás értékét az éves beszámolója mutatja. Ez árulkodik a piaci súlyáról, a gazdaságban elfoglalt helyéről. Magyarország hivatalos fizetőeszköze a Forint. Ahhoz, hogy egy gazdálkodó vállalkozás értéke meghatározható legyen és más gazdálkodókkal összehasonlítható legyen a gazdaság különböző eszközeinek, forrásainak, eseményeinek, követeléseknek és kötelezettségeknek értékelés szempontjából összemérhetőnek kell lenni. Ezért a 2000. évi C. tv. 20.§. rendelkezik arról, hogy minden gazdálkodó vállalkozás az éves beszámolóját forint pénznemben kell elkészítse és ennek alapjául szolgáló könyvvezetése is forintban történik. Ez alól nem kivétel egy bank se, nem kivétel a devizakövetelés sem. A főkönyvi feladásba a devizakövetelés (forint)értékét értékelési művelettel határozzák meg. A devizakövetelés értékelésének módja attól függ, hogy a devizakövetelés milyen gazdasági eseményből ered. 1. adásvétel - aktuális piaci árfolyamon értékelhető 2. kölcsön - szerződéskori beszerzési értéken kell értékelni. Első esetben nem változik az összeg (számosság+devizanem), de az árfolyam változással változik az érték (számosság+forint). Második esetben nem változik az érték (számosság+forint), de változik az összeg (számosság+devizanem). Bankok a megállapodott forintértéknek megfelelően kiszámították a devizaösszeget, folyósították, majd a devizaösszeg mint adásvétel tárgya jelent meg. Ezzel azonban megszűnt a kölcsön. Ha a jogászok végre megértenék az érték és összeg közötti különbséget, tömegesen és sikeresen bizonyíthatnák, hogy a kölcsön jogviszony létre sem jött. Éva Járvás Kapcsolódó téma: Pénzkórtan - Pénz kontra jólét Kategória:Jogi oldalak Kategória:Hagyományos gazdaság kritikái
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)