| rdfs:comment
| - Kategória:Írók Csernai Zoltán (1925. január 21, Békéscsaba – 2005. november 26., Budapest) – író, szerkesztő. Békéscsabán érettségizett 1943-ban. 1947-ig a Békéscsabai Takarékpénztár, 1947-65 között a Sarkadi Cukorgyár tisztviselője volt. Közben levelező tagozaton elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, 1960-ban kapott diplomát. 1965-től a budapesti Cukoripari Kutatóintézet osztályvezetőjeként, 1971-től főkönyvelőjeként dolgozott. 1986-ban vonult nyugdíjba.
|
| abstract
| - Kategória:Írók Csernai Zoltán (1925. január 21, Békéscsaba – 2005. november 26., Budapest) – író, szerkesztő. Békéscsabán érettségizett 1943-ban. 1947-ig a Békéscsabai Takarékpénztár, 1947-65 között a Sarkadi Cukorgyár tisztviselője volt. Közben levelező tagozaton elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, 1960-ban kapott diplomát. 1965-től a budapesti Cukoripari Kutatóintézet osztályvezetőjeként, 1971-től főkönyvelőjeként dolgozott. 1986-ban vonult nyugdíjba. 1957-ben a Magyar Ifjúság közölte első sci-fi művének részletét. 1974-től a Magyar Írószövetség tudományos-fantasztikus munkabizottságának titkára, az SF Tájékoztató c. írószövetségi kiadvány egyik főszerkesztője. SF írásai mellett ifjúsági regényeket is írt. Science-fiction írásaiban a fő hangsúlyt a távoli világokból ideutazó értelmes lények és az emberek konfliktusára helyezi. Az ideérkező idegenek múltbeli cselekedeteikkel katasztrófát vagy természeti-földrajzi változást idéznek elő. Ezek a regények egy-egy divatosabb, ma még megfejthetetlen rejtélyt próbálnak megmagyarázni anélkül, hogy kilépnének az olvasmányos stílus kereteiből, így megtalálható köztük a jeti (Titok a világ tetején), az özönvíz története (Az özönvíz balladája), az elsüllyedt Atlantisz (Atleóntisz) és a maya isten, Quetzalcoatl (Tollaskígyó utolsó visszatérése). Ezekre a regényekre kettősség jellemző: két helyszínen, tisztán jó és rossz szereplőkkel játszódnak. Különös színfoltot jelent A boldogságcsináló c. regénye, amelyben az emberek álmaival való kísérletezés torzítja el a főhős személyiségét. Csernai regénye egy brutális gyilkosság okait tárja föl, s a nyomozás során a tudomány és a saját érzelmei fogságában vergődő ember arca sejlik föl. A boldogságcsináló legérdekesebb vonása az, hogy maga is egy sejtelmes, nem igazán körvonalazható világban játszódik, ez adja a regény hangulatát. Sci-fi novellái közül legérdekesebb a Kövek, amely fordításban több országban is megjelent, és egy baleset meghökkentő következményéről, a környezet veszélyeiről szól, s a csattanója sem marad el. A sziget c., önéletrajzi elemekkel, emlékezés-töredékekkel átszőtt novellája a közelmúltban játszódik, a 20. század közepén. A hányattatásaival együtt is köznapinak tűnő közép-európai életsorsot titokzatos események irányítják a modern Rejtelmes szigetre. Modern világunkban azonban nem a civilizáció születik újjá a lakatlan szigeten, mint a 19. század számos közismert, nagysikerű regényében, ellenkezőleg: a modern hős menekül a civilizáció elől, amelyben nem talált fogódzót, s boldogan építene ki egy ősibb, romlatlan világot – ha nem szólnának közbe újra ismeretlen erők. A hagyományos emlékíró irodalommal szövetkező novella a tudományos-fantasztikus irodalom új lehetőségeit villantja föl, egyúttal az ufo-irodalom elemeivel színezi a robinzonádok régi műfaját.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)