| rdfs:comment
| - Ha körülnézek szerte a világban azt látom hogy az emberek elvesztették a hitüket, csalódottak és alul-motiváltak. Az emberek többségének rossz önképe van. Sokkal kevesebbet gondolnak magukról, mint amik valójában, mert sem a szüleik, sem a tanáraik, sem a főnökeik, sem a barátaik, sem a környezetük nem elégítették meg az egyik alapvető lelki szükségüket, a fontosság utáni vágyukat.
|
| abstract
| - Ha körülnézek szerte a világban azt látom hogy az emberek elvesztették a hitüket, csalódottak és alul-motiváltak. Az emberek többségének rossz önképe van. Sokkal kevesebbet gondolnak magukról, mint amik valójában, mert sem a szüleik, sem a tanáraik, sem a főnökeik, sem a barátaik, sem a környezetük nem elégítették meg az egyik alapvető lelki szükségüket, a fontosság utáni vágyukat. Ha úgy nő fel valaki, hogy nem kapott elég figyelmet, akkor az a kép él benne, hogy ő értéktelen, jelentéktelen személy, aki senkinek sem fontos. Sajnos, emberek képesek egy ilyen hamis képpel leélni az életüket, jóval a képességeik alatt teljesíteni és ezáltal csak egy átlagos, vagy átlag alatti életet élni. Minden ember egyik nélkülözhetetlen lelki szüksége, hogy a léte és tevékenysége fontos legyen valaki számára. Mivel az életünk színtere a kapcsolatokban van, ezért elengedhetetlen, hogy olyan kapcsolataink legyenek, ahol az élet örömteli. Ezt úgy érhetjük el, hogy az embertársainkat bátorítjuk, építjük, és ezáltal fontosságérzetet tulajdonítunk nekik. A fontosság utáni szükségüket emberileg ugyan nem lehet teljesen megelégíteni, de azzal, hogy emberszámba vesszük őket mindenképp olyan helyzetet teremtünk, ahol a másik ember jól érzi magát. Ahhoz, hogy a bátorító magatartás részévé váljon az életünknek, gondolkodásbeli változásra van szükségünk. [[Fájl:Maszoka.jpg|thumb|A bátorítás erőfeszítésre sarkall]] A barátai, rokonai, szűkebb ismeretségi körében a legtöbb embernek tekintélye van. Ez többnyire abból fakad, hogy az ismerősök rokonok, barátok, stb. közel engedik egymást magukhoz, bizalmat és ezzel tekintélyt adva a másiknak. A tekintély miatt aztán a szavainknak komoly súlya van. Nagy erővel tud hatni, ezért fontos, hogy a beszédünk szeretetteljes és építő legyen. Jó bátorítóként mindig a másik ember értékeit és félelmeit kell megtalálni. Az értékeket erősíteni kell, a félelmeket pedig gyengíteni. Ez az életben úgy működik, hogy az értékek erősítésével arányban csökkennek a félelmek. Azaz ha az Ön beszéde bátorító, szeretetteljes, építő, tehát sóval fűszerezett, az embertársainak visszaadhatja az elveszített önbizalmát, fontosság érzetét, kiszakíthatja őket a megszokottságból, az apátiából, egyszóval: életet adhat nekik. A szeretet nem aláz meg senkit, a szeretet nem rója fel a másik hibáit, a szeretet bátorít, motivál, erőt és életet ad. A szeretet hihetetlenül nagy erőket tud felszabadítani, és ezeket az erőket Ön az élete minden területén hasznosíthatja, mert a szeretet mindenhová elhatol.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)