rdfs:comment
| - Csereközvetítés és pénzkölcsönzés, Síklaky István, 2001.4.5., 1 oldal Forrás:"A fennmaradás társadalmi programja" 3/10 A pénzzel végzett műveleteknek két alapvető, egymástól merőben különböző típusa van: a csereközvetítés és a pénzkölcsönzés. A csereközvetítésnél (vásárlásnál) az egyik fél pénzt ad és a másiktól ennek ellenében valami nempénzt (árut, szolgáltatást) kap. Kimondhatjuk tehát: a kölcsönkamat szintjét a kölcsönkereslet és kölcsönkínálat aránya alakítja, de ennek - a hagyományos pénz viszonyai között - van egy alsó határa, mégpedig az őskamat.
|
abstract
| - Csereközvetítés és pénzkölcsönzés, Síklaky István, 2001.4.5., 1 oldal Forrás:"A fennmaradás társadalmi programja" 3/10 A pénzzel végzett műveleteknek két alapvető, egymástól merőben különböző típusa van: a csereközvetítés és a pénzkölcsönzés. A csereközvetítésnél (vásárlásnál) az egyik fél pénzt ad és a másiktól ennek ellenében valami nempénzt (árut, szolgáltatást) kap. A pénzkölcsönzésnél a kölcsönadó ugyancsak pénzt ad a másiknak, de ennek ellenében üzletfelétől is pénzt kap, csak egy későbbi időpontban (pontosabban: egy kötelező ígéretet kap arról, hogy egy meghatározott későbbi időpontban pénzt fog kapni). A vásárlás egy pillanathoz van kötve: bemegyek a boltba, kiválasztom az árut, kifizetem, és elviszem. A pénzkölcsönzés ezzel szemben egy időtartamhoz kötődik. A vásárláshoz tartozó mérce az ár, amit az árukereslet és az árukínálat viszonya, azaz a piacon jelenlévő árutömeg és pénztömeg viszonya határoz meg. A pénzkölcsönzéshez tartozó mérce a kölcsönkamat, amit a kölcsönkínálat és a kölcsönkereslet viszonya határoz meg. Az ár - hagyományos pénz esetén - magába foglalja az őskamatot 35, aminek forrása a nem romló pénz fölénye a romló áruval szemben. A kölcsönkamatnak az a forrása, hogy a kölcsönkereslet nagyobb, mint a kölcsönkínálat. Egy ponton azonban összekapcsolódik a pénzkölcsönzésből eredő kölcsönkamat az áruközvetítésből eredő őskamattal. Fontoljuk meg a következőket (S.Gesell gondolatkísérlete.): Tegyük fel, hogy egy találmány jelenik meg a piacon, amely nagyon sok üzemben alkalmazható, és ahol alkalmazzák, ugrásszerűen megnöveli a termelékenységet. Nyilván nagyon sok gyáros azonnal be akarja vezetni a találmányt, hiszen aki nem teszi, kiszorul a piacról. Így hát mindnyájan megjelennek a bankároknál, hogy a találmány bevezetéséhez kölcsönt kérjenek. A kölcsönkereslet megugrásának hatására a kölcsönkamat is felugrik - mondjuk - évi 10%-ra. A tömeges beruházás időszaka elmúltával a rendkívüli kölcsönkereslet megszűnik, a kamatláb pedig lecsökken 9-8-7%-ra. A pénztulajdonosok azonban éhesek a kamatra, tovább kínálják a pénzüket, így a kamat tovább csökken 6%-ra, majd eléri az 5%-ot, az őskamat szintjét, amelyet a kereskedelem biztosít az árupiacon keresletként fellépő pénz számára. E szint alatt a pénztulajdonosok nem lesznek hajlandók pénzt kölcsönözni. Kimondhatjuk tehát: a kölcsönkamat szintjét a kölcsönkereslet és kölcsönkínálat aránya alakítja, de ennek - a hagyományos pénz viszonyai között - van egy alsó határa, mégpedig az őskamat.
|