| rdfs:comment
| - A Liska-féle gazdasági modell gyakorlati próbája az 1980-as években Szentesen. A szentesi Felszabadulás mezőgazdasági termelőszövetkezetben 1981. októberben indult a "szocialista vállalkozás". Szarvas Pál, a szentesi “Felszabadulás” Mgtsz elnöke 1981 tavaszán hallotta először Liska Tibort előadni, s mivel fantáziát látott elméletében, személyesen is felvette a kapcsolatot a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Vállalkozáskutató Csoporttal. Liska Tiborral és munkatársaival folytatott megbeszélései során érlelődött meg benne az elhatározás, hogy a “Felszabadulás” Mgtsz-ben Liska Tibor elméletén alapuló kísérletet indít. A gondolat számára megnyerte a szövetkezet vezetőségét, a városi és megyei vezető szerveket, és befolyásos pártfogók közbenjárására a Pénzügyminisztérium is hozz
|
| abstract
| - A Liska-féle gazdasági modell gyakorlati próbája az 1980-as években Szentesen. A szentesi Felszabadulás mezőgazdasági termelőszövetkezetben 1981. októberben indult a "szocialista vállalkozás". Szarvas Pál, a szentesi “Felszabadulás” Mgtsz elnöke 1981 tavaszán hallotta először Liska Tibort előadni, s mivel fantáziát látott elméletében, személyesen is felvette a kapcsolatot a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Vállalkozáskutató Csoporttal. Liska Tiborral és munkatársaival folytatott megbeszélései során érlelődött meg benne az elhatározás, hogy a “Felszabadulás” Mgtsz-ben Liska Tibor elméletén alapuló kísérletet indít. A gondolat számára megnyerte a szövetkezet vezetőségét, a városi és megyei vezető szerveket, és befolyásos pártfogók közbenjárására a Pénzügyminisztérium is hozzájárult, hogy a kísérlet ideiglenesen mentesüljön az akkor érvényben lévő, teljesítménykorlátozó adószabályok alól. A Felszabadulás Mgtsz Liska Tibor egyik munkatársát, Síklaky Istvánt szerződtette a kísérleti rendszer kidolgozására és gyakorlati magvalósításának szervezése céljából. (KONCEPCIÓ ÉS KRITIKA. Szerkesztette: Siklaky István Magvető Kiadó, Budapest, 1985. Gyorsuló idő sorozat) thumb|A termelőeszközökért a dolgozók egyéni felelősséget vállaltak.|300px 1981 őszére kijelölték a vállalkozásba adható vagyon-egységeket. Arra törekedtek, hogy ezek a legkisebb olyan egységek legyenek, amelyek még önálló vállalkozásként működtethetők, tehát a nagyobb egységeket (műhelyeket, csoportokat, brigádokat stb.) a technológiai lehetőségek határai között kisebb egységekre tagolták, s ezeket kínálták fel a jelentkező vállalkozóknak. Így került a kísérlet hatókörébe indulásképpen négy fóliás csirkenevelő, négy pótkocsis és egy pótkocsi nélküli IFA teherautó, valamint három MTZ traktor 2-2 pótkocsival. A szentesi kísérlet szabályzata az előre elgondolható összes gazdálkodási esemény bekövetkezésére felkészült. A szocialista vállalkozó felelősségét, illetve bukását is szabályozta. A vállalkozót nemcsak az átvett vagyonért, hanem vállalt fizetési kötelezettségeiért is felelősség terhelte. Ha a tervpiaci tőkeérték utáni kamatokat nem volt képes fizetni, és hitelkereteit is kimerítette, a Tsz központ bukási eljárást indított ellene. A kezdő vállalkozók kockázatát egy adott vállalatnál több éve folyó kísérlet esetében a sikeres vállalkozók realizált erkölcsi tőkéje, valamint a rendszerközpont ilyen célra létrehozott tartalékalapja, esetleg ezzel a céllal kötött biztosítása fedezheti. A szentesi kísérlet leállítása miatt azonban ennek az elvnek a gyakorlati működéséről nem sikerült egyértelmű tapasztalatokat szerezni.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)