abstract
| - A Tudás mint olyan ELVILEG a Vallás nagy ellensége. A tudatlanok szemében. Szerintük az egész a Tudás Fájának történetétől ered, amikor is Éva tényleg leszedett egy almát egy fáról és okos lett tőle. Hogy ezt hol olvasták a Bibliában (mert ez így nincs benne) az rejtély. Valószínűleg a szájhagyomány útján terjedő pletykák sorsára jutott ez a történet. És mivel a tudáshoz az Ördög révén jutottak az emberek, ezért minden tudás szükségszerűen rossz. A Vallás meg idejétmúlt és gáz, szóval a kettő közti nem hiszek de nem is tudok állapot az "ideális". A jelek szerint valószínűleg ez maga a Felébredés. A valóság ennél bonyolultabb, mert értelmezni és gondolkodni is kell. És a többség itt ki fog szállni. A "Tudás Fája" rendes neve a "Jó és rossz tudásának fája". Jelenléte a Bibliában teológiai és erkölcsi magyarázata (~eredetmonda) az ember Isten elleni engedetlenségének. Felfogható egy próbatételnek is: Isten azt kéri, ne egyenek arról a fáról. Lássuk, engedelmes lesz-e az ember, követi-e Istene szavát. Há' valahogy nem jött össze. Ördögi sugallatra az ember eltántorodik az Istentől. Önállóan dönt Isten helyett arról, hogy mi a rossz és jó = "evett" a fáról. Ebből következik, hogy az ember eredendően bűnös, és igyekeznie kell, ha meg akar felelni az Isten elvárásainak (lássuk be: nincs túl sok elvárás.) Így a keresztény ember életcélja megismerni ezeket az elvárásokat és megfelelni nekik. Minden rossz abból származik, amikor az isteni "irányelvek" helyett az ördög által sugallt irányt választjuk. Ezzel szemben a félpogány pozitivista felfogás, hogy a hiba nem a "mi készülékünkben" van, az ember alapból pozitív és jó. Ez nagyon jól hangzik. Minden rosszért csakis külső erők felelnek, a személy nem hibás semmiben, ha valami baj történik vele. A felelősség mindig másé, ezért meg kell keresni a bűnbakot és utálni kell a szeretet nevében. Mindenki levonhatja a saját következtetését.
|