| abstract
| - Csillagkapu, avagy az egyiptomi istenek a Földön jártak? Egyiptom a mai tudományos álláspont szerint a semmiből bukkan elő. A történészeknek nincs hiteles magyarázatuk, hogy Kre. 4000 tájékán minden előzmény nélkül civilizáció és írás jelenik meg a Nílus mentén. A kérdés a Csillagkapu c. film láttán, hogy az Egyiptomi kultúra eredhetett-e az égből, mint azt ahogy a fáraók is mondták, az ég fiainak tekintették magukat. Daniken és mások munkásságát mindenki ismeri, így erre külön nem térnék ki. Elég széles körben elterjedtek nézetei. Thébai főpapok: Hérodotosz Historia c . művének 2.kötetében írja: théba főpapjai mutattak neki 341 óriási figurát, amelyek egy 11340 éve fennálló főpapi dinasztia egy-egy tagját ábrázolják. Minden főpap már életében megformáltatta szobrát, ugyan abban az életkorban. 341 generációval ezelőtt az istenek még a földön jártak. Ezt sokan kétségbe vonják ma. Maguk az egyiptomiak azonban hittek abban, hogy volt idő, amikor az istenek közöttük jártak. A fáraó is szerette hangoztatni isteni származását, hagyományként ő is istennek tartotta magát, aki egy nap felemelkedhet az istenek közé. Kik az istenek? Egy fejletlen civilizáció könnyen, sőt talán szükségszerűen istennek nézi a nála fejlettebb lényt. Feltehetjük a kérdést mitől isten egy isten. Örökéletű és mindenható. Mindkét dolog a tudomány és a technika hatáskörébe tartozik. Ha tehát egy fejlett faj, vagy egyszer talán az ember örök életű és mindenható lesz, akkor isten lesz? Gondoljunk a bibliára. Isten megtiltja az embernek a tudás fájáról és az élet fájáról az evést, mert akkor istenné válna az ember. kicsinyes és nagyon is emberi vonás ez. Félti a hatalmát és nem engedi, hogy a teremtménye a teremtője mellé emelkedjen. Azonban az ember engedve a sátánnak eszik a tudás fájáról. Ezzel megtette az első lépést. Az élet fájáról már nem ehet de a tudás által egy napon övé lehet az öröklét. Kicsoda Ré? az egyiptomiak így írnak Ré-ről: „Te jársz a csillagok és a Hold között, Húzod Aton hajóját az égen és a földön, mint fáradhatatlanul körbejáró csillagok és az északi sarknál le nem nyugvó csillagok. Te vagy az aki a napbárka élén állsz millió évek óta” Ré eredetileg egy helyi istenség, majd a politika révén Amonnal, mely egy Thébai isten összeolvad és Ammon-Ré lesz, az istenek királya. A napisten egyiptomban 3-4 istenséggel kapcsolódik. Ré, Ammon, Aton és olykor Hórusz. Hórusz kapja a szárnyas napkorong jelképet, míg Aton aki egy jelentéktelen isten maga a napkorong. Aton kultusza csak Ehnaton alatt jelentős. Ré az egyiptomi pantheonban ősi isten első generációs. Egyes mítoszokban a világ az emberiség teremtője. A csillagkapu Ez a szerkezet nem más mint két kapuk között féregjáratot létrehozó gép. A féregjárat nem csupán a sci-fi irodalom kitalációja. Nagy tömegek, pl fekete lyukak olyannyira meggörbíthetik a téridő szövetét, hogy két nagyon távoli pont egy féreglyukon át elérhető lesz. Ilyen képződményt mindezidáig nem sikerült felfedeznünk a természetben, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne léteznének. Mi a helyzet azonban azzal, hogy mesterségesen is elő lehet ilyet. A mai féreglyuk modellek nem makroszkopikus testre méretezettek. Másrészt a számítások elég instabilnak mutatják őket. Einsein és Rosen már 1935-ben kimutatta, hogy az általános relativitás elmélet megengedi a féreglyukakat. Ezek azonban nem elegendően tartós képződmények, hogy mondjuk egy űrhajó áthaladjon rajtuk a féreglyuk lecsípődne és az űrhajó/ ember belefutna egy szingularitásba. Ahhoz, hogy a járat stabil legyen negatív görbületre, negatív energiájú anyagra van szükség. Ez azt jelenti, hogy lokálisan ugyan negatív az energiasűrűség de összességében pozitív marad. Hawking és mások elméleti munkássága alapján kijelenthetjük, hogy egy fejlett civilizáció képes lehet féreglyukak létrehozására. A film is tulajdonképpen azzal indul, hogy a Gízai fennsíkon találnak egy ilyen szerkezetet. Persze azonnal katonai titok lesz belőle, mely jól példázza világunkat. S egészen addig míg meg nem fejtik a valódi rendeltetését működésképtelen. Miért ilyen Ré? Mint megtudjuk Ré egy parazita, aki elfoglalja a fiú testét, s így újjászületik. viselkedése azonban nagyon is emberi. Kicsinyes teremtményeivel szemben, őt magát istenné teszi, holott távolról sem az. Ő is halandó, aki csupán igyekszik a technika által adott lehetőségeket maximálisan kihasználni. Ré hatalomvágya az emberi természet alapvető vonása, uralkodni másokon. Bár idegen lényként definiálhatjuk valójában nagyon is emberi. A bibliában is isten a maga képmására teremti az embert. Mózes sokáig nevelkedik a fáraói udvarban így magáévá tehette a titkos tudást. Később ezt tükröződik vissza a biblia Mózeshez kapcsolódó részeiben. Ré megtestesíti mindazon rossz emberi tulajdonságot a filmben, mellyel a hamis vagy gonosz istent definiálhatjuk. Teremtményeivel szemben felsőbbrendűséget érez és egyúttal félti a hatalmát. Odáig megy, hogy elpusztítja, helyesebben megbünteti őket. Gondoljunk csak arra, hogy a biblia istene is félti hatalmát az embertől, s megbünteti azért a tettéért hogy istenné akar emelkedni. Ré kijelenti, csak egy isten létezhet. Maat tolla itt az un. Szív megmérettetését látjuk. A halottat Anubisz vezeti be a szertartásra, ahol a szíve megmérettetik. A mérleg egyik serpenyőjébe az elhunyt szíve a másikba maat az igazság és szerelem istennőjének tolla kerül. Ha szív könnyebb maat tollánál a halott beléphet a túlvilágba. Ha nem Ammit a húsevő szörnyeteg várja. Thot írja meg a jegyzőkönyvet, a próbát kiálló holtat Hórusz, Ízisz és Ozirisz fia, vezeti Ozíriszhez az alvilág urához. A fáraó halála után az istenek közé emelkedik. A filmben a szarkofág jelenet szimbolizálja az örök életet. Daniell Jackson is meghal, de a szarkofágban újjászületik. Az újjászületés fontos szimbólum. Ré ez által halhatatlan. Az újjászületésben hittek az egyiptomiak is. a mumifikálás bonyolult eljárása ezt e hitet szolgálta, hogy a halott folytathassa életét. Persze ez nem igaz, hisz életképtelenné tették a testet valójában. Ma inkább hibernálnánk, ahogy azt már egyesek tették magukkal. De a tartósítás kultusza számukra az öröklét szimbóluma volt, ahogy az lehet ma is. Az emberi jellem a filmben. Megállapíthatjuk, hogy az ember és az istenné kikiáltott Ré jelleme nagyon hasonlít egymáshoz. Jól illenek ide Babits szavai: az istenek halnak az ember él. Az ember önmaga felsőbbrendűségét hirdetve bombát hoz magával, hogy ellenségeit szükség esetén elpusztítsa. Ez a bomba, melyet Ré is szeretne felhasználni az emberiség ellen, lesz az ő veszte. Az ember és Ré tulajdonképpen egymás tükörképei. Az ember mindig szeretett ha csak tehette isten képében mutatkozni. Ezt tették a fáraók akik az „igazi isteneket” követték a trónon. ( Ehnaton odáig megy, hogy egyetlen istent nevez meg, Atont, akivel csak ő hivatott kapcsolatot tartani) és a későbbi korok emberei. Az istenek azonban csak illúzió, mindig azok teszik azzá őket akik hisznek bennük. A hatalom nem az orákulumé, hanem a papoké, s az orákulum a papok műve csupán. –tartja a mondás. A film nagyon jól kihasználta a Daniken –féle felhajtás szülte áramlatokat. Igazán megmozgatja az ember fantáziáját. Egyesek igaznak vélik Daniken szavait, mások kételkednek benne. Döntse el mindenki maga, melyik nézettel azonosul. Cím: Csillagkapu (Stargate) 1994 Rendezte: Roland Emmerich Producer:Joel B.Michaels Operatőr: Karl Walter Lindenlaub Zene: David Arnold Szereplők: Kurt Russel, James Spader, Jaye Davison, Viveca Lindfors --Garzo laszlo 2008. szeptember 25., 15:43 (UTC)
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)