| rdfs:comment
| - A pénz a társadalmon belüli munkamegosztást biztosító infrastrukturális tényező: lehetővé teszi a tevékenységcsere résztvevői között az információ- és az anyagáramlást. Közösséget szolgál, a közbirtok része. A főáramlatú közgazdaságtan tárgyalja a pénz funkcióit, úgy mint: értékmérő-, csereeszköz-, felhalmozási -, spekulációs eszköz funkció, amelyek közé 1971 (Bretton Woods-i rendszer összeomlása) óta odaértik a hatalmi eszköz funkciót. Tartalmilag visszatér a pénz genéziséhez, formailag felhasználja az információs technológia eredményeit: elektronikus pénzként működik és forog.
|
| abstract
| - A pénz a társadalmon belüli munkamegosztást biztosító infrastrukturális tényező: lehetővé teszi a tevékenységcsere résztvevői között az információ- és az anyagáramlást. Közösséget szolgál, a közbirtok része. A főáramlatú közgazdaságtan tárgyalja a pénz funkcióit, úgy mint: értékmérő-, csereeszköz-, felhalmozási -, spekulációs eszköz funkció, amelyek közé 1971 (Bretton Woods-i rendszer összeomlása) óta odaértik a hatalmi eszköz funkciót. A funkciók egyidejű érvényességének a lehetetlensége globális méretű válságok formájában fejeződik ki. A döntő kérdés a harmadik funkció. Megengedhető-e, hogy a felhalmozás akadályozza a cserét? A pénznek forognia kell, de mi indítsa el a következő állomásra, mitől forogjon? Amikor a kamat pozitív: a pénztartásról való lemondást jutalmazzuk. A negatív kamat a pénztartást büntetve biztosítja a forgást. Paradigma váltást jelent, ha elfogadjuk az ellentétes előjelet. A szelíd pénz negatív tartományban mozgó kamatmechanizmust, közintézmények által működtetett pénzforgalmat, közbirtokként megjelenő pénzt jelent. Tartalmilag visszatér a pénz genéziséhez, formailag felhasználja az információs technológia eredményeit: elektronikus pénzként működik és forog.
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)