| rdfs:comment
| - A fej alatt található csontváz és az izomrendszer együttesen a vázrendszer. Ennek a rendszernek a fejlesztéséért csak nagyon keveset lehet tenni. Strukturálisan a csontok a tervezés bámulatos munkái. Mindegyik csontot egy csonthártya veszi körbe, egy vékony szövetréteg, amelyet teljesen behálóznak az idegek és a vérerek; minden érzékelés, amely úgy túnik, mintha a csontból jönne, ebbõl a hártyából ered. A csonthártya alatt a csont van, másnéven velõscsont. A velõscsontot több ezer kicsi lyuk és átjáró van, amelyeket idegek és erek hálóznak ben, amelyek oxigént és tápanyagokat szállítanak a csontnak. Ez a méhsejtszerkezet adja a csontnak a figyelemre méltó erejét; a combcsont (tömör csont), sokszorosan erõsebb, mint az ugyanolyan súlyú vasbeton, minden lépésnél 84 kg/cm (1200 PSI) nyomást
|
| abstract
| - A fej alatt található csontváz és az izomrendszer együttesen a vázrendszer. Ennek a rendszernek a fejlesztéséért csak nagyon keveset lehet tenni. Strukturálisan a csontok a tervezés bámulatos munkái. Mindegyik csontot egy csonthártya veszi körbe, egy vékony szövetréteg, amelyet teljesen behálóznak az idegek és a vérerek; minden érzékelés, amely úgy túnik, mintha a csontból jönne, ebbõl a hártyából ered. A csonthártya alatt a csont van, másnéven velõscsont. A velõscsontot több ezer kicsi lyuk és átjáró van, amelyeket idegek és erek hálóznak ben, amelyek oxigént és tápanyagokat szállítanak a csontnak. Ez a méhsejtszerkezet adja a csontnak a figyelemre méltó erejét; a combcsont (tömör csont), sokszorosan erõsebb, mint az ugyanolyan súlyú vasbeton, minden lépésnél 84 kg/cm (1200 PSI) nyomást kell elviselnie. A csont közepében egy szivacsos, kocsonyás anyag van, amelyet csontvelõnek hívnak, ennek különbözõ fajtái termelik, a vörös vérsejteket, a fehérvérsejteket és a vérlemezkéket. Az, hogy milyen vértestet termel, a csont fajtájától függ. Ami a test izomrendszerét illeti, az három alap szövettípusbõl tevõdik össze; az akaratlagos (harántcsíkos), akaratlan (sima) és a szívizom (cardiális). A harántcsíkos izmok alkotják a test mozgató izmait, és erõs, irányított összehúzódásokra képes. A sima izmok a vérerek falában vannak, a gyomorban, az emésztõ szervekben és más belsõ szervekben. Nem képesek olyan erõteljes összehúzódásokra, de nem is olyan fáradékonyak. A szívizom strukturálisan mind a sima, mind a harántcsíkos izomhoz hasonlít; a szívizom akarattól független és egyben a test egyik legerõsebb izma. Funkcionálisan a tudomány csak keveset tehet a vázrendszer erõsítéséért. Az izomszövet hatszor olyan hatékonyan alakítja át az energiát, mint bármelyik égetõ rendszer, és a csont integritásának megsértése nagyon hasonló ahhoz, mint amikor valaki szándékosan megrepeszteni egy épület fõtartó falát. A test vázrendszerének bioveres fejlesztése inkább a megerõsítést jelenti, mint az újjáépítést, és a rendszer nem a vázhoz tartozó összetevõinek manipulálását (pl. csontvelõ).
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)